260-ban a szen�tus h�rom �v ut�n �jra feladatot szabott ki a Juliusoknak. Ez a feladat a Szard�nia sziget�n l�v� Caralis elfoglal�sa volt. A v�ros, �s a sziget karthag�i, m�s n�ven pun birtok volt. Flavius Julius megint egy bar�ti v�ros elfoglal�s�ra kapott parancsot, mint annak idej�n Narbo Martius eset�ben. T�ny, hogy Caralis, ha szigor�an vessz�k, a Juliusok �rdekszf�r�j�hoz tartozott. De az er�s gall �szak-it�liai jelenl�t, �s a gall h�bor� lek�t�tte a Juliusok teljes erej�t. Aligha hihet�, hogy Flavius Julius, vagy a csal�d b�rmelyik tagja lelkesedett volna az �tlet�rt. F�leg, ha hozz�tessz�k, hogy a h�bor�val a Karthag�val k�t�tt kereskedelmi szerz�d�s is semmiss� v�lna. M�rpedig a julius birtokok nem hoztak annyit, mint a t�bbi csal�d d�l-it�liai birtokai, ez�rt nagy sz�ks�g�k lehetett az ilyen bev�telekre. Ha mondjuk, It�li�t m�r az Alpokig uralmuk al� hajtott�k volna, akkor esetleg, hiszen a hegyszorosokba telep�tett er�d�kkel feltart�ztathatt�k volna a gallokat, am�g a sereg egy r�sze Szard�ni�n harcol. Ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy Flavius Julius egy it�liai gall v�ros elfoglal�s�nak jobban �r�lt volna. Ebben az id�ben teh�t a Julius csal�dnak nem �llt �rdek�ben egy h�bor� Karthag�val. Ann�l ink�bb a Szic�lia nagy r�sz�t m�r birtokl� Scipio csal�dnak. Minden val�sz�n�s�g szerint �k �lltak a szen�tus d�nt�se m�g�tt, hogy Szic�lia t�bbi r�sz�re is r�tehess�k a kez�ket. Legal�bbis ez ut�bbira enged k�vetkeztetni Scriptorius, amikor Flavius Juliust�l Luciushoz �rkezett egyik lev�lre hivatkozik:

Lucius Julius levelet kapott az apj�t�l, melyben Flavius Julius a R�m�b�l hozz� �rkezett h�rekr�l sz�molt be. A szen�tus mozgol�dik. �ll�t�lag egy scipio sereg Szic�li�ban karthag�i ter�letre l�pett. Lehet, hogy h�bor� lesz k�z�tt�k. Mi, akik Lucius h�za n�p�hez tartozunk, rem�nyked�nk benne, hogy kimaradunk ebb�l a h�bor�b�l, el�g bajunk van a gallokkal is.

(Caralis az �j c�lpont.)

Fut�lag m�r eml�tett�k kor�bban is a punokat, de eddig nem gyakoroltak jelent�s hat�st a Julius csal�d �let�re. Most viszont nem �rt megismerkedni k�zelebbr�l is ezzel a n�ppel. Szedegess�k h�t �ssze, �s n�zz�k meg, hogy mit tudunk r�luk.

Karthag� egy volt a f�n�ciai gyarmatv�rosok k�z�l. Ezeket a gyarmatokat a kereskedelm�kr�l h�res f�n�ciaiak �ppen a kereskedelmi kol�ni�ik v�delm�re l�tes�tett�k. De nem rendelkeztek el�g katonai er�vel ahhoz, hogy nagy kiterjed�s�ek legyenek a gyarmataik. Olyan helyeket kerestek, amelyek a tenger fel�l k�nnyen megk�zel�thet�k, a sz�razf�ld fel�l viszont nehezen, �gy k�nnyen v�dhet�k az �slakosok esetleges t�mad�sai ellen. Karthag� v�rosa is megfelelt ennek a kit�telnek. A f�n�ciai n�p nem volt egys�ges. Az �kori hagyom�ny szerint a F�ldk�zi tenger nyugati medenc�j�ben l�tes�tett gyarmatok, �gy Karthag� is t�roszi eredet�ek. T�rosz az tal�n a legjelent�sebb f�n�ciai v�ros volt. A hagyom�ny szerint Karthag�t az els� ol�mpiai j�t�kok el�tt 38 �vvel, azaz Kr.e. 814-ben alap�tott�k. El�g k�s�n, ha Utica �s Gades hagyom�nyok szerinti 1100-as �vekbeli alap�t�s�hoz m�rj�k. De m�g mindig 60 �vvel megel�zi K�m��t, amely az els� g�r�g gyarmat volt nyugaton. Mindennek ellentmond viszont az, hogy a legr�gebbi archeol�giai lelet, amelyet a romok k�z�tt tal�ltak a 650-es �vekb�l val�. Itt is l�tszik, hogy a r�gi korok megfejt�se nem olyan egyszer�, �s csak t�bb oldalr�l megvizsg�lva lehet b�rmit is kijelenteni. Mivel azonban most nem Karthag�i, hanem r�mai t�rt�nelmet �runk, azon bel�l is a Julius csal�d�t, egyezz�nk meg abban, hogy a v�rost 814 �s 650 k�z�tt alap�tott�k.

Karthag�nak, a v�rosnak, miut�n az VI. �s V. sz�zad folyam�n teljesen f�ggetlen lett alap�t� v�ros�t�l, siker�lt hegem�ni�t el�rnie a t�bbi gyarmatv�ros felett. Csakhogy a g�r�g�k is szemet vetettek a ter�letre, �s ez �ssze�tk�z�shez vezetett. A karthag�iak, sz�vets�get k�t�ttek az etruszkokkal, �s ezzel gyakorlatilag siker�lt meg�ll�taniuk a g�r�g�ket. Ez�rt lett Szard�nia az �v�k. Szic�lia birtokl�sa viszont m�r kor�nt sem volt ennyire egy�rtelm�. Hossz�, v�res csat�kat v�vtak v�ltakoz� sikerrel, de egyik�k sem b�rt fel�lkerekedni. Az els� �sszecsap�sokb�l a g�r�g�k j�ttek ki jobban. Karthag� ez�rt ink�bb a k�vetkez� id�kben �szak-Afrika megh�d�t�s�val foglalkozott. A 400-as �vekben ki�jultak a harcok a szic�liai a g�r�g�kkel. A punok nagy lend�lettel t�rtek el�re, �s m�r Sz�rakusza v�ros�t ostromolt�k, amely Szic�lia leger�sebb g�r�g v�rosa volt. K�zben azonban Ath�n legy�z�s�vel v�get �rt peloponn�szoszi h�bor�, �s �gy Sp�rta hadereje felszabadult, hogy a Szic�liaiak seg�ts�g�re siethessen. J�rv�ny is t�rt ki a pun t�borban, �gy ink�bb b�k�t k�t�ttek, amely Karthag�nak jutatta a sziget legnagyobb r�sz�t. Csakhogy Dion�sziosz, Sz�rakusza t�rannosza ezt a b�k�t a marad�k g�r�g v�rosok egyes�t�s�re haszn�lta fel, amit ak�r fegyverrel is v�grehajtott. �s mikor el�rkezett az id�, t�madott. Most � t�rt el�re nagy lend�lettel. �m a punok v�g�l m�gis visszavert�k, megint Sz�rakusz�ba szorult vissza. A j�rv�ny azonban ism�t megmentette a v�rost, �s kezd�d�tt minden el�lr�l. A 300-as �vekben is folytat�dtak a harcok. A sz�zad v�g�n a punok m�r megint Sz�rakusza falai alatt �llottak. Ekkor azonban Agathokl�sz, az akkori t�rannosz, a karthag�i flotta �bers�g�t kij�tszva 14000 ember�vel g�ly�kon kit�rt, partra sz�llt Afrik�ban, �s megindult Karthag� ir�ny�ba. Miut�n p�r v�rost rohammal bevettek, nem messze Karthag� v�ros�t�l t�bort �t�ttek, az ellen�k k�ld�tt sereget pedig legy�zt�k. K�s�bb elfoglalt�k mag�t Utic�t is. Miut�n azonban Agathokl�sz hazat�rt, az ott maradt sereg veres�get szenvedett, de a Sz�rakusz�t ostroml� punok sem j�rtak eredm�nnyel. B�ke lett. Legk�zelebb a punok m�r P�rrhosz seregeivel m�rk�ztek a Szic�lia birtokl�s��rt.

(Karthag�i ter�letek a Mediterr�numban.)

De t�rj�nk vissza a Juliusokhoz, �s n�zz�k meg, hogyan k�sz�ltek fel az �jabb h�bor�ra. Egyenl�re megvoltak a bajaik a saj�t tartom�nyaikban is. Mind�ssze annyira futotta az erej�kb�l, hogy Secundus Horatius k�veti felhatalmaz�ssal parta sz�llt caralis mellett. A feladata azonban ink�bb k�m jelleg� lehetett, mert nem tudunk semmilyen �rdemi t�rgyal�sr�l. R�ad�sul az �t sz�ll�t� flotta azonnal visszaindult Arretium kik�t�j�be.

K�zben Narbonensis tartom�nyban Publius kapit�ny rabl�sereget t�madott meg. Az �j�szokat k�ldte el�re, akiknek siker�lt n�mi vesztes�get okozniuk, f�leg a paraszti egys�gek k�z�tt. Az �j�szok ny�lvessz�inek elfogy�sa ut�n, k�z�pen �ll� parasztokat t�madta meg el�sz�r a hastatusokkal. Majd a k�t sz�rnyat z�rk�ztatta fel. Az ellens�ges balsz�rnyat hadicsapat alkotta, amely l�nyegesen jobban helyt �llt, mint a paraszti egys�gek. F�leg, hogy a vez�ri lovass�g a seg�ts�g�kre sietett. Az egyik hastatus manipulus meg is futott. Azonban a paraszti jobbsz�rny, �s a z�m nem �llta a rohamot, �s elmenek�lt. A r�mai balsz�rny folytatta az �ld�z�st, m�g a k�z�phad a m�g harcol� rabl� balsz�rny fel� fordult. Ezt m�r �k sem �llt�k, ez�rt �k is megfutottak.

(A beker�t�s vesz�ly�t l�tva a m�g harcol� rabl�k is fut�snak eredtek.)

A m�sik harct�ri fejlem�ny m�r kor�nt sem volt ilyen �rvendetes. Erbin gall kapit�ny vezet�s�vel 1000 f�s sereg vonta ostrom al� Arminiumot. Mannius Julius hi�ba eredt ut�na, nem �rte utol. A v�rosnak el kellett szenvednie az ostromot. Mannius, miut�n az ostromot nem tudta megakad�lyozni, t�tlenkedni kezdett. Az �v m�sodik fel�ben gyakorlatilag semmit sem csin�lt. Ez az id�szak az Decius Julius h�zass�g�val telt el. � volt az els� unoka aki megh�zasodott, �s mintha ez elterelte volna a Juliusok, k�zt�k a csal�df�, Flavius Julius figyelm�t a fontos esem�nyekt�l. De h�t hogyan is zajlott le egy ilyen esk�v�?

A r�mai t�rv�nyek kor�n megadt�k a lehet�s�get a csal�dalap�t�sra, de v�g�l is a sz�l�k d�nt�ttek. Ha a fiatalok a h�zass�g felt�teleinek megfeleltek, el�rt�k a t�rv�nyes korhat�rt, a sz�l�k beleegyeztek, nem voltak v�rrokonok, eljegyz�st tartottak. A jegyes a n�sznagy k�s�ret�ben felkereste a mennyasszonyt, hogy n�s�l�si sz�nd�k�t kifejezze. Ennek sor�n k�l�nf�le aj�nd�kot adott, ami lehetett p�nz, gy�r�, vagy b�rmi m�s. Az eljegyz�st e szavakkal fejezt�k be: Javunka ford�ts�k az istenek! Srcipt�rius ekk�nt �r�k�tette meg a kor lakodalmi szok�s�t:

Az esk�v� el�tti napon a mennyasszony leveszi le�nyruh�j�t, j�t�kait, bab�it az isteneknek aj�nlja fel. A mennyasszony ruh�ja feh�r tunica �s n�gysz�glett� l�ngv�r�s kend�, vagy olyan f�tyol, amely a testet eg�szen a sarokig befedi. A lakodalom napj�n a mennyasszony apj�nak a h�z�ban k�tik meg t�z tan� jelenl�t�ben a h�zass�gi szerz�d�st. Ut�na a mennyasszonyt a f�rj�hez vezetik, �s k�zfog�ssal kinyilv�n�tj�k egybekel�si sz�nd�kukat. Ezt k�vet�en malacot �ldoznak Jun�nak, a h�zass�g istenn�j�nek. A malac ep�j�t kiszedik, hogy ne legyen a h�zass�g keser�. Majd a h�zass�gi lakoma k�vetkezik.
Alkonyatkor f�klyaf�ny �s fuvolasz� mellett �tk�s�rik a mennyasszonyt a f�rje h�z�ba, ut�na viszik a h�zass�g jelk�p��l a rokk�t �s a sz�v�sz�ket. Bent a mennyasszony holtomiglan holtodiglant fogad, majd a f�rje �tny�jtja neki a kulcsokat, a pince kulcs kiv�tel�vel. �j otthon�ban a mennyasszony olajjal keni meg a kapuf�lf�kat, �s ezzel a h�z v�d�szentj�nek oltalma al� helyezi mag�t. A k�sz�b�n �t kell emelni a menyasszonyt, mert rossz �men, ha megbotlik benne. Az atriumban ism�t �ldozatot mutatnak be az isteneknek, majd az asszony meggy�jtja a h�z t�zhely�n a t�zet, �s ezzel v�glegesen a f�rje hatalma al� ker�l az apja uralma al�l. M�snap az ifj� p�r sz�kebb k�r� lakom�t ad, �s ezen jelenik meg el�sz�r st�l�val az ifj� asszony.

Scriptorius le�r�s�ban val�sz�n�leg nem ezt az esk�v�t jegyezte le. De val�sz�n�leg mindegyik ilyen, vagy hasonl� lehetett. Decius Julius� is. Ne legy�nk h�t t�l szigor�ak Flavius-szal, ami�rt laz�tott egy kicsit a nagy gondok k�zepette.

259 nyar�n Brennus, a gall t�rzssz�vets�g vez�re Narbo Martius mellett tart�zkodott, majd 600 f�nyi haderej�vel. A tartom�nyban egy�b kisebb csapatok is �llom�soztak, amelyek val�sz�n�leg hozz� tartottak. De nem Quintus lett volna Quintus, ha ezt nem veszi �szre, �s nem haszn�lja ki. Narbo Martius teljes �rs�g�t mag�val vitte, �s r�t�rt a gall seregre. B�r Quintus l�tsz�mf�l�nyben volt, �s hadvez�ri h�rneve megel�zte a gall vez�r�t, m�gis csak kisebb f�l�nnyel rendelkezett.

(Quintus Julius r�t�rt Brennus t�rzssz�vets�gi vezet� sereg�re.)

A k�t sereg k�z�tt egy fasor rejt�z�tt. Quintus ismerte fel hamarabb a jelent�s�g�t, �s sereg�t rohaml�ptekben megind�totta fel�je. A gallok tal�n t�mad�sra v�rtak, mert nem mozdultak. �m a r�mai sereg meg�llt a fasorban, �s rendezte a sorait. Quintus szok�s�hoz h�ven el�sz�r az �j�szokat vetette be. Okoztak n�mi vesztes�get a gall csapatoknak, de kor�ntsem akkor�t, mint kellett volna. A velitesek k�vetkeztek ut�nuk. Mindezt a gallok t�relmesen �llt�k a pajzsaik m�g� h�z�dva. Brennus ny�lv�n nem mert bet�madni az erd�be, hiszen ott csapda is v�rhatta. Quintus el�re vonatta a hastatus manipulusokat. Az � pilumjaik eldob�sa ut�n m�r csak a k�zelharcban b�zhatott Quintus.

(A fasort el�bb el�r� Quintus katon�i nyugodtan sz�rhatt�k nyilaikat, d�rd�ikat a gall seregre.)

Meg is tette a sz�ks�ges el�k�sz�leteket azzal, hogy a gall zsoldos lovass�got balra, oldalra k�ldte, hogy amikor a gyalogs�g lek�ti a gallokat, az h�tulr�l megt�madja az ellens�get. Brennus azonban �szrevette a mozdulatot, �s megh�tr�lt a sereg�vel. Quintusban tal�n felmer�lt az �ld�z�s lehet�s�ge, �m hamar kider�lhetett sz�m�ra, hogy rosszabb d�nt�st nem hozhatott volna. A gall sereg ugyanis csak lend�letnyer�s miatt h�tr�lt, mert kis id� m�lva megfordult, �s front�lis t�mad�st ind�tott az arcvonal ellen. Maga Brennus a serege z�m�vel k�z�pen t�madott. �s bizony sikereket �rt el. A k�z�p kezdett megrogyni. Quintus bevetette k�zelharcban a veliteseket, valamint kev�s triarius katon�j�t is a gall vez�rre k�ldte. Ezut�n a sz�leken t�mad�st ind�tatott. A baloldalon az oldalra k�ld�tt lovass�g, a jobboldalon pedig a gall zsoldos hadicsapat egyike, illetve a m�sik gall zsoldos lovass�g t�madott a gallok h�t�ba.

(Brennus gall vez�r sikereket �rt el k�z�pen, ez�rt Quintusnak is be kellett avatkoznia.)

Miut�n a csata kimenetel�re l�that�an tov�bbi hat�ssal nem lehetett, Quintus k�s�ret�vel a triarius csapat seg�ts�g�re sietett. Nagy �s v�res tusa alakult ki, amely sor�n t�bb r�mai csapat is megfutott. �m a gall vez�ri lovass�g, amely kezdetben oly sikeresen harcolt a hastatusok ellen, elv�rzett a triariusok l�ndzs�in, �s a r�mai vez�r lovasainak kardjain. R�ad�sul a sz�rnyakon el�rt sikerek miatt felszabadult r�mai csapatok is k�z�pre fordulhattak. Most m�r a gall csapatok rogytak meg, de �k visszavonhatatlanul. A megmaradt r�mai csapatok imm�r felszabadultan vad�szhatt�k le a menek�l� ellens�get. Mindezt olyan hat�konys�ggal tett�k, hogy a harct�rr�l csak m�sodmag�val menek�lt meg Brennus. A r�mai sereg megsemmis�t� veres�get m�rt az ellens�gre, de majd a sereg fele odaveszett, �s Brennus is elmenek�lt. Nagy seg�ts�g lett volna a csat�ban Amulius, �s kis serege is, de �k gall f�ld fel� ker�ltek, hogy ne tal�lkozzanak a gall seregekkel, amik az �tjukat �llt�k. Mindenesetre Arretiumb�l el is indult k�t hastatus manipulus haj�n, hogy er�s�t�st vigyen.

(A gall sereg, �s Brennus megfut�sa ut�n a r�mai katon�k felszabadultan vad�szhattak a menek�l� gallokra.)

Ez ut�n a csata ut�n eml�tik el�sz�r Quintus Juliust ragadv�ny n�ven. Quintus Julius Pedites alakban t�nik fel ezent�l a neve. Ez furcsa, ugyanis a pedites gyalogos katon�t jelent. M�rpedig nincs arra adat, hogy Quintus gyalogosan harcolt, vagy az �tlagn�l kevesebb lovast haszn�lt volna. Mannius Julius m�g ennyire sem haszn�lta �ket, mint �. Tal�n volt a csat�nak egy olyan mozzanata, ami elveszett a t�rt�nelem sodr�ban. Esetleg jobban t�r�d�tt a gyalogosokkal, mint a lovasokkal. Mivel mellette nem volt egy Scriptorius, aki le�rta volna tetteit, �s m�k�d�si ter�lete igen messze esett R�m�t�l, nem val�sz�n�, hogy erre a titokra valaha is f�ny fog der�lni.

Viszont ez egy ragyog� alkalom arra, hogy meg�lljunk egy kicsit, �s elm�lyedj�nk a r�mai nevekben. Kor�bban m�r eml�tett�k, hogy a gyermekek k�z�l a fi� a kilencedik, a l�ny a nyolcadik napon kapott nevet. Eredetileg a r�maiak csak egyetlen nevet haszn�ltak. A Szabinokkal val� egyes�l�s ut�n terjedtek el a k�t tagb�l �ll� nevek. A k�zt�ras�g id�szak�ban m�r h�rom neve volt egy r�mainak. Az els� n�v volt a praenomen, ami a mi ut�nev�nknek felel meg (Quintus). Csal�di k�rben a gyerekek, a kliensek, a rabszolg�k a h�z ur�t ezen a n�ven sz�l�tott�k. A m�sodik a nomen gentile, azaz a vezet�kn�v (Julius). Ez a tag volt a n�v gerince, mert ez hat�rozta meg, hogy az illet� melyik nemzetts�g tagja, ahova jogilag, vall�silag tartozott. Harmadik nev�k pedig a cognomen volt (Pedites). Ez a mi el�nev�nknek felel meg, �s jel�li, hogy a nemzetts�g melyik �g�hoz tartozott. A j� bar�tok sz�l�tott�k ezen a n�ven, �s a c�mer is e n�v alapj�n k�sz�lt el. Cognomenhez t�bb m�don lehetett jutni, �s egy embernek egyszerre t�bb is lehetett. Cognomenhez lehetett jutni adopt�l�s �tj�n, amikor az �r�kbe fogadott az �r�kbefogad�k nev�t, mint el�nevet felvette, de lehetett kapni valami h�stett ut�n, illetve egy jellemz� tulajdons�g ut�n. A l�nyoknak eredetileg egy nev�k volt. K�s�bb az apa vezet�knev�t nomen gentile-j�t haszn�lt�k n�nem� alakban. Ha egy l�nyn�vb�l t�bb volt a csal�dban, a minor �s a major szavakkal k�l�nb�ztett�k meg �ket. A rabszolg�knak is egy nev�k volt. �m szabadon bocs�t�suk ut�n felvett�k uruk nemzetts�g nev�t, �s gyakran el�nev�t is.

M�g egy dologra szeretn�k kit�rni �gy mell�kesen a nevekkel kapcsolatban. A h�zass�gn�l �szrevehet� volt, hogy bizonyos dolgok nem v�ltoztak az id� folyam�n. A mai napig divat a hatalmon l�v�k kifigur�z�sa, neveik elford�t�sa, sokszor vaskos, ak�r alt�ji kig�nyol�sa. Nem volt ez m�sk�nt az �korban sem. Scripr�rius felh�borodva �rja:

A mai napon, a piacon j�rva, egy r�mai keresked� mellett vitt el az utam. Ez a keresked� vid�m besz�lget�sben �llott egy �ltalam csak l�t�sb�l ismert ariminumi polg�rral. A sz�foszl�nyok alapj�n, ami f�lembe jutott a zsivajban, arra jutottam, hogy a dics� Julius csal�dr�l besz�lnek. A k�zel�kben meg�lltam, �s n�zegetni kezdtem a kirakott port�k�t, de nem t�r�dtem vele igaz�n, mert f�lem a besz�d�ket figyelte. De b�r ne tettem volna!!! A helyi polg�r a nemes Quintus Julius Pedites leg�jabb gy�zelmeir�l mes�lt. A r�mai keresked� nevetve visszak�rdezett: Quintus Julius Pedites? Nem Quintus Julius Peditus*? �s a sz�gyentelenek egy�tt nevettek! Elj�ttem onnan, miel�tt �nuralmam vesztv�n tettlegess�gre ragadtattam volna magam. . .
*(fing, fing�s, a kr�nik�s megjegyz�se)

Ebben az �vben m�g egy nagy csata v�rt a Julius csal�dra. Ez pedig Ariminum felszabad�t�s��rt kellett felv�llalj�k. B�r a gall sereg nagy l�tsz�m� volt, m�gis a csapatok nem voltak t�l er�sek. Ennek ellen�re Mannius m�g felfogadott egy gall hadicsapatot, amelyekb�l �gy m�r n�gy volt neki. Csak ezut�n kezdte meg a csat�t. Luciusnak a v�rb�l kit�r� haderej�vel egy�tt a r�maiak k�t �s f�lszeres t�ler�ben voltak. Mannius ennek ellen�re v�delmi fel�ll�st hat�rozott el. De ezen kor�bbi csat�it ismerve nem kell meglep�dni. Az els� sort a k�t velites csapat alkotta. M�g�tt�k sorakozott fel a n�gy gall hadicsapat. Ut�nuk k�vetkezett hat hastatus manipulus. A sz�rnyakat meger�s�tend� a k�t sz�ls� manipulus k�z�tt m�g egy-egy hastatus manipulus �llt fel. M�g�tt�k pedig a k�t lovass�g. A r�mai a jobb, a gall zsoldos pedig a balsz�rnyon. Mannius pedig k�z�pen helyezkedett el.

(A r�mai sereg fel�ll�sa.)

A gall sereg m�g�tt Lucius is felt�nt kis sereg�vel. Erbin gall kapit�nynak a k�vetkez� v�laszt�si lehet�s�gei voltak. Bev�rhatja a k�t r�mai sereg t�mad�s�t, �s v�dekez�ssel igyekszik megnyerni a csat�t, vagy egyenk�nt sz�mol le a r�mai csapatokkal. Azt m�r sohasem tudjuk meg, hogy mi j�tsz�dhatott le a fej�ben. Csak a d�nt�s�t ismerj�k. Sereg�vel Mannius csapataira z�dult. Jobban j�rt volna, ha Luciust t�madja meg. Az � sereg�t k�nnyed�n els�p�rte volna, �s a seg�ts�g�re siet� Mannius katon�i meglehet�sen kifulladva �rtek volna csak oda. R�ad�sul a Mannius elleni rohamot is rosszul vezette. Lovass�g�val el�re t�rt, �s a gyalogs�g�t megel�zve �rt a r�mai sorokhoz. A velitesek nem tudtak idej�ben visszavonulni a roham el�l, �s a gall lovass�g bel�j�k g�zolt. Nagy vesztes�get szenvedtek a rohamt�l, �s a gall lovasok is el�rt�k a zsoldos hadicsapatokat. Mannius nem rendelte vissza a veliteseket, �gy a gall lovass�g ott ragadt a zsoldosok l�ndzs�i el�tt. A gall lovass�g ott veszett a harcmez�n. Hi�ba rohantak a gyalogosok, nem tudtak seg�teni nekik. Alig p�ran menek�ltek csak meg a lovasok k�z�l.

(Az elhamarkodott lovass�gi roham katasztr�f�lis lett a gallokra n�zve.)

A lovass�g megfut�sa ellen�re a gall gyalogs�g nem hagyta abba a rohamot. Azonban az eredeti arcvonaluk sz�les volt, �s mindegyik�k a bajba jutott lovass�g, azaz a hadrend k�zepe fel� indult el, �gy nem egyszerre �rt�k el a r�mai sorokat. A gall csapatok egym�s ut�n pattantak le a r�mai csapatokt�l. Mannius nem engedett mindaddig �ld�z�st, am�g az �sszes gall csapatot vissza nem verte. Ut�na azonban szabad volt a v�s�r. Lucius is h�trahagyta sereg�t, �s k�s�ret�vel a menek�l�kre rontott. Alig maradt h�rmond� a gall seregb�l. Script�rius a k�vetkez�t �rja a gy�zelemr�l:

Lucius korm�nyz� visszat�rt a csat�b�l. Nagy �r�m�nnepet �lt a v�ros, ami�rt megszabadult a gallokt�l. Lucius nagy�r fennhangon hirdette mindenkinek, hogy a r�mai csapatok milyen fegyelmezettek, milyen nagyszer� harcosokb�l �llnak, �s hogy olyan hadvez�rek, mint Mannius Julius legy�zhetetlenek.

(Lucius Julius is csatlakozott az �ld�z�kh�z.)