Egy �v m�lva, 267 tel�n egy Arminiumban ki�ll�tott haj�rajon �jabb k�t k�vets�g indult �tnak. Az egyiknek, Marcellus Cocles vezet�s�vel, a Balk�n n�peivel, a m�siknak pedig Tertius Nepos ir�ny�t�s�val a kis�zsiai n�pekkel val� kapcsolat felv�tel volt az �ti c�lja. Ez a k�vets�g csak nagyon lassan tudott haladni, mert a t�bbi r�mai csal�d, �s a g�r�g v�rosok haj�hadai miatt a ter�let h�bor�s �vezetnek sz�m�tott. M�rpedig Flavius tov�bbra sem akarta, hogy beler�ntgass�k. A k�sleked�st ellens�lyozta valamelyest, hogy Herenneius Postimus Szard�nia sziget�n partra sz�llt, �s siker�lt sz�vets�get, valamint kereskedelmi szerz�d�st k�tni a punokkal. T�rk�p inform�ci��rt m�g 4450 d�n�rt siker�lt a k�ld�tts�gnek kialkudni. A p�nzt infrastrukt�r�ba fektett�k. Tervbe vett�k p�ld�ul az umbriai �th�l�zat fejleszt�s�t.

H�rek �rkeztek, hogy az �rm�nyek hadi �llapotba ker�ltek a Szeleukida birodalommal. Flavus jobban szerette volna, ha b�ke honol azon a vid�ken, ahova k�ld�tts�ge igyekszik, de az arany k�z�p�t megtal�l�sa a k�t f�l k�z�tt, b�s�s haszonnal kecsegtette �t.

�szakon �s Nyugaton m�g b�ke honolt, de Quintus csapatai m�r elindultak haj�ikon, hogy megt�rj�k a csendet. Quintust elk�s�rte a m�r feln�tt� v�lt egyetlen gyermeke, Amulius Julius. A k�rny�k b�k�j�nek megt�r�s�ben azonban megel�zt�k �ket a germ�nok �s a britek, amikor 266 nyar�n egym�snak estek. A Juliusoknak v�g�l is nem j�tt rosszul, mert �gy a gallok rem�lhet�leg nem sz�m�thatnak majd egyik n�pre sem. Ha pedig m�gis, akkor rem�lhet�leg az egyik�k a Juliusok mell� �ll. Legal�bbis ebben rem�nykedtek.

B�r id�ben partra sz�llt a sereg, �s az ostrom megkezd�s�vel hat�rid�re elfoglalhatt�k volna Narbo Martiust, de a vezet�s t�tov�zott. El akart�k ker�lni a h�bor�t, �s ink�bb p�nz�rt szerett�k volna megvenni a tartom�nyt. De a csal�d anyagi helyzete m�g azt sem engedte meg, hogy egy�ltal�n megpr�b�lj�k a v�telt. Gyakorlatilag teljesen feleslegesen elvesztegettek f�l �vet. Hi�ba kezdte meg Quintus az ostromot 265 nyar�n, a v�ros megrohamoz�s�ra csak 265 tel�n ker�lhetett sor. �gy a szen�tus �ltal meghat�rozott feladatokat nem siker�lt a megadott id�re v�grehajtani. De az�rt, ha m�r ott voltak, �s a sz�ks�ges ostromg�pek elk�sz�ltek, v�grehajtott�k a rohamot. Nagyon nem is v�rhattak vele, mert m�r kezdtek gy�lekezni a gall csapatok.

(Er�viszonyok Narbo Martius ostrom�n�l)

Quintus h�rom falt�r� kost �p�tetett a fa pal�nkkal k�rbevett v�ros ellen. Ezek a f�leg f�b�l k�sz�lt, kerekeken gurul� h�zakra hasonl�t� harci eszk�z�k ide�lisak voltak fa v�d m�vek ellen. Mozg�suk neh�zkes, mindegyiket egy-egy manipulus gur�totta oda eg�szen k�zel a falhoz, majd a belsej�ben fel f�ggesztett gerend�t a fal fel� mozd�tva, a v�g�n kialak�tott kos fejjel elkezdt�k d�ngetni. El�g nagy er�t tudott kifejteni, de az�rt kitart� d�nget�sre volt sz�ks�g a megfelel� eredm�nyhez. K�falak eset�n ink�bb csak a kapuk bed�nt�s�re haszn�lt�k, mert a k� t�l kem�ny volt neki. B�r a m�k�dtet� szem�lyzetnek ny�jtott n�mi fedez�ket, ennek ellen�re egy megfelel�en �sszpontos�tott, �gyes �j�sz alakulat t�zes ny�lvessz�ivel felgy�jthatta, miel�tt a falhoz �rt volna. Ez k�l�n�sen a nagy falmagass�g� v�rosokn�l fordulhatott el�, ahol az �j�szok m�r messzebbr�l t�z al� vehett�k.

(A falt�r� kos szerkezete. Ilyeneket haszn�ltak Narbo Martius ostrom�n�l. El�l a gerenda v�g�n l�that� a kos fej. )

De itt nem volt magas fal, csak egy egyszer� pal�nk. Quintus teh�t nyugodtan �tnak ind�thatta falt�r� kosait, hogy t�rj�k be a kaput, �s m�g k�t helyen a pal�nkot. El�sz�r a kapu adta meg mag�t. A hastatusok f�lre lettek �ll�tva, �s a hely�ket �j�szok vett�k �t. A f�t�r fel�l �rkez� gall hadicsapat �ll�st foglalt a kapuval szemben. Az �j�szok azonban arra k�nyszer�ttett�k �ket, hogy visszah�tr�ljanak a f�t�r fel�. Ezt l�tva Quintus a kapu hastatusait a k�zben bal oldalon bet�rt pal�nkhoz k�ldte, �s a r�sen kereszt�l a v�rosba vez�nyelte �ket. A gall hadicsapat ezt l�tva ellent�mad�sba lend�lt, �s az id�k�zben a jobb oldali r�st �t� hastatusok d�rd�i, valamint az �j�szok ny�lvessz�i sem k�nyszer�ttett�k megh�tr�l�sra �ket. Quintusnak be kellett k�ldenie a v�rosba a triarikat, hogy seg�tsenek a bent l�v� hastatus manipulusnak, amely komoly vesztes�geket szenvedett. De k�zben m�g a jobb oldali r�sn�l l�v� hastatus manipulust is a gallok h�t�ba rendelte, illetve az �j�szokkal �ll�st foglaltatott el a f�t�r �s a harcol�k k�z�tt f�l�ton. A triarik seg�ts�ge, �s a m�sik hastatus manipulus h�tt�mad�sa megtette a hat�s�t, �s a gall hadicsapat miut�n vez�re, Prasutagus parancsnok elesett, megfutott. Egyenesen az �j�szok fel� tartottak. M�r �ppen el�rt�k �ket, mikor az �j�szok egyetlen sorozattal bev�gezt�k a gallok sors�t.

(A bal oldali r�sen t�rt�nt behatol�s ut�n kialakult k�zdelem.)

Miut�n a falakon �t�tt r�sek �gy biztos�tva lettek, serege t�bbi r�sz�vel is benyomult Quintus, �s a f�t�rre vezet� domb alj�n gy�lekeztette a csapatait. Meg�llap�totta, hogy a f�t�r v�delm�t szint�n egy hadicsapat l�tja el. Innent�l kezdve apja taktik�j�t pr�b�lta �rv�nyes�teni. B�r nem tagadta meg hevesebb term�szet�t, mikor gyors�tott az esem�nyeken. Igaz, hogy � maga nem volt jelen apja �s �ccse csat�j�n�l, de a t�rt�nteket ismerte. Az �ltala t�l lass�nak tartott m�dszeren annyit v�ltoztatott, hogy a f�teret v�d� gallok m�g� k�ldte a velites csapat�t. �gy el�lr�l az �j�szok, h�tulr�l a velitesek tizedelt�k �ket. Majd miut�n ezek a csapatok kil�tt�k �sszes ny�lvessz�j�ket, �s eldobt�k az �sszes d�rd�jukat, hastatusokkal vetette k�t t�z k�z� a szerencs�tlen gallokat, akik mindegy sz�lig ott pusztultak a f�t�ren. De nem j�rt sokkal jobban a lakoss�g sem. Quintus az ellens�ges ter�leten nem akart l�zong� v�rost tudni maga m�g�tt, ez�rt megengedte a katon�knak, hogy fosztogassanak, �s irts�k a lakoss�got. A gall imahelyeket leromboltatta, �s Jupiternek szentelt templomot �p�tetett helyette.

(Lem�sz�rolt gall harcosok holttestei Narbo Martius f�ter�n.)

Quintus elj�r�sa kegyetlennek t�nhet, de indokolt volt. A v�ros megrohamoz�sakor is a k�zelben tart�zkodott Belenus gall vez�r serege. Nem olyan messze pedig egy m�g er�sebb, nagyobb gall sereg gy�lekezett. Ha a kett� egyes�l, �s ostrom al� veszi Narbo Martiust, a v�ros elveszik. Hogy elker�lje a nagy t�ler� elleni k�zdelmet, Quintus a bet�r�sn�l 50%-os vesztes�get szenvedett hastatus manipulust �s fi�t a v�rosban hagyva kirontott Belenusra. A k�t sereg fel�ll�sa elvileg a r�maiaknak kedvezett, mert a gallok egy tekn� szemk�zti lejt�j�nek oldal�n, m�g a r�maiak a szemk�zti partoldalon �lltak. De a gall sereg balra esett a r�maiakt�l, �gy azoknak v�ltoztatni kellett az arcvonal ir�ny�n.

(Belenius sereg�nek fel�ll�sa a tekn� m�sik oldal�n.)

Quintus az �j�szokat el�re k�ldve megpr�b�lt olyan �ll�st felvenni, hogy a partr�l l�hess�k a gallokat. Csakhogy a gall vez�ri �s a k�nny� lovass�g ellent�mad�st ind�tott. A gall gyalogs�g szint�n rohamra indult ut�nuk. Az �ppen felvonul� r�maiak eset�ben nem besz�lhet�nk hadrendr�l. Quintus k�t hastatus manipulust el�re k�ld�tt, hogy fogj�k fel a gall vez�ri lovass�g roham�t. Siker�lt is feltart�ztatniuk, de csak s�lyos vesztes�gek �r�n. Az egyik manipulus a csata alatt 75%-os vesztes�get szenvedett. A gall k�nny�lovass�g a sikeresen kiker�lte a k�zd�ket, �s a hastatusok m�g�tt tov�bb �ld�zte az �j�szokat. Itt vesztett�k el az �tk�zetet. Ha az �j�szok helyett a vez�ri lovass�gnak seg�tve felsz�molj�k a k�t manipulust, amelyikb�l az egyik �gy is megfutott, �s csak t�volabb szedte �jra �ssze mag�t, akkor a csat�t megnyerhett�k volna. �gy azonban a k�nny�lovasok pont az �rkez� triarik el� ker�ltek, akik oldalba kapt�k �ket. A h�rom gall hadicsapatb�l �ll� gyalogs�g is meg�rkezett a r�maiakhoz, de ekkora m�r az �sszes manipulus harcba �llt ellen�k. Nem f�rhettek hozz� a h�tr�bb�ll� velitesekhez �s �j�szokhoz. Belenus gall vez�r is megfutott a k�nny�lovass�g ut�n. A gyalogs�g m�g tartotta mag�t, de mikor Quintus �s k�s�rete is k�z�j�k rontott, r�ad�sul a triariik a h�tuk m�g� ker�ltek, soraik felbomlottak, �s menek�lni kezdte. �m a r�mai lovass�g, a velitesek �s az �j�szok el�l elfutni nem tudtak. A teljes gall gyalogs�g elpusztult a harcmez�n. Belenus a lovass�g marad�k�val visszavonult eg�szen Massilia v�ros�ig. Quintus pedig had�val gy�zelmesen visszavonult Narbo Martiusba. A vesztes�gek id�ben t�rt�n� p�tl�s��rt k�ld�nc�t menesztett Arretiumba az apj�hoz.

(Quintus �s Belenus �tk�zete sz�mokban.)

A k�ld�nc �ppen idej�ben hagyta el a v�rost, amit nem sokkal k�s�bb Gerteyrn parancsnok egy addig nem l�tott m�ret� gall hader�vel ostrom al� vett. Itt l�tszik Quintus azon helyes cselekedete, hogy nem engedte Belenus had�val egyes�lni. A helyzet azonban �gy sem volt r�zs�s. Seg�ts�gre, egyenl�re nem sz�m�thattak. A csal�d it�liai birtokait ugyan nem t�madt�k a gallok, de �szak-It�li�ban is csapatmozg�sok voltak megfigyelhet�ek.

Valamikor ebben az id�ben t�rt�nhetett meg a kapcsolatfelv�tel a numid�kkal. Sajnos pontos inform�ci�k nincsenek err�l a t�rgyal�sr�l. Annyit tudunk, hogy sz�vets�g �s kereskedelmi szerz�d�st siker�lt k�tni. De azt nem, hogy siker�lt-e t�rk�pek�rt p�nzt szerezni a Juliusoknak. Eddigi ismereteink szerint biztosan megpr�b�lt�k. Valamivel t�bb inform�ci�nk van a g�r�g �s maked�n t�rgyal�sokr�l. A k�t t�rgyal�s k�zvetlen�l egym�s ut�n zajlott, mert Marcellus Cocles, aki partra sz�llt g�r�g f�ld�n, egy maked�n k�vettel is tal�lkozott. Mindk�t n�ppel siker�lt sz�vets�get �s kereskedelmi szerz�d�st k�tni, illetve a g�r�g�k 6050 d�n�r, a maked�nok pedig 5 �v alatt 5000 d�n�r kifizet�s�t v�llalt�k a t�rk�p inform�ci�k�rt cser�be. Sajnos a t�rgyal� partnereinek nev�t Marcellus Cocles nem tartotta �rdemesnek feljegyezni, miel�tt sz�razf�ld�n tov�bb indult volna a balk�n belseje fel�. A g�r�g sz�vets�g kihatott a t�bbi r�mai csal�dra is, hiszen a Juliusokra val� tekintettel t�zsz�netet kellett k�tni�k a g�r�g�kkel. Flavius Julius tudta, hogy a t�zsz�net r�vid lesz.

A 264-es �v sem indult unalmasabbnak, mint az el�z�. A szen�tus elrendelte, hogy vonj�k blok�d al� az �szak-it�liai Patavium kik�t�j�t. Az utols� hat�rid� 263 nyara. Flavius Julius megk�nnyebb�lhetett, mikor ezt a feladatot kapta. Narbo Martius k�sei bev�tel��rt a szen�tus ak�r �jabb frontot nyithatott volna nekik. De Patavium kik�t�je j� feladat. A Juliusoknak is �rdek�k, hogy a gallok ne tudjanak kereskedni egyetlen f�ldk�zi tengeri kik�t�j�k�n kereszt�l. B�r elvileg lehets�ges a sz�razf�ldi blok�d, az er�s gall seregek miatt Flavius a tengeri blok�d mellett d�nt�tt, �s h�rom k�tevez�s soros haj�raj fel�ll�t�s�ra adott utas�t�st Umbri�ban.

(Patavium kik�t�je az umbriai Arminiumhoz viszony�tva. Arminium kik�t�j�ben m�r ott horgonyoz az els� haj�raj.)

Vibius Julius fi�nak, Manniusnak a vezet�s�vel h�rom hastatus manipulus �s egy lovas centuria indult �tnak Narbo Martius fel�. �m az ostromlottak nem v�rhattak. Vindex gall vez�r ugyanis k�zeledett az ostroml� sereghez. Vindex az egyik legh�resebb gall vez�r h�r�ben �llt. Quintus ism�t gyorsan d�nt�tt, �s kit�madt a v�rosb�l. Sereg�t k�t r�szre osztotta. Fi�t k�t k�r�lbel�l 50%-os hastatus manipulussal a galloknak a v�roshoz legk�zelebbi sz�rny�ra ny�l� kapun�l hagyta. Szint�n ide vez�nyelte az �j�sz csapatot is, akik egyb�l elkezdt�k nyugtalan�tani a falakon bel�lr�l a m�r eml�tett gall sz�rnyat. Quintus a sereg t�bbi r�sz�vel egy m�sik kapun kivonult, �s a gallok fel� nyomult. Mikor a velitesek, akik az els� sorban �lltak a d�rd�ikkal el�rt�k a gall sereget, meg�llt. Ekkor kellett szembes�lnie azzal a kellemetlen t�nnyel, hogy a gallok is rendelkeztek ilyen egys�ggel, �s el�g jelent�s vesztes�geket okoztak a veliteseknek. Quintusnak csak egyetlen v�laszt�sa maradt, a gall sereg megrohan�sa. Halad�ktalanul ki is adta a parancsot. �m a legyeng�lt r�mai manipulusok nem tudt�k �gy megszorongatni a gallokat, hogy azok a v�ros melletti sz�rnyukat is harcba vess�k. Quintus mindent egy lapra tett fel, amikor k�s�ret�vel a r�mai jobbsz�rnyat megker�lve, �s a gall arcvonalon a sz�rny mozdulatlans�ga miatt ny�lt r�st kihaszn�lva, oldalba kapta a gall k�z�phadat.

(R�mai lovass�g t�madja a gall gyalogs�got a kit�r�sn�l.)

A hadmozdulat csak f�lig �rte el a c�lj�t. A gall sz�rnyat alkot� egyik hadicsapat ugyan elhagyta a hely�t, hogy a r�st lez�rja, �s a r�mai lovass�got h�tba t�madja, de a m�sik tov�bbra is ott maradt a kapun�l. Nem volt mit tegyen, Amulius Juliusnak ki kellett t�rnie, ha nem akarta, hogy az apja �s a csata elvesszen. Az ifj� r�mai �r�k�lhette apja temperamentum�t, mert a lovass�g�val �tv�gott a gall hadicsapaton, �s h�tba t�madta az apj�t szorongat� m�sik hadicsapatot. A k�s�rete �ltal sz�tzil�lt hadicsapat r�videsen megfutott a k�t manipulus el�l. Ak�rcsak annak a hadicsapatnak a harcosai, akik az apj�t akart�k beker�teni, de most �ket fogt�k k�zre. A csata m�sik l�nyeges monentuma az volt, hogy Gerteyrn parancsnok �s k�nny�lovass�ga pont a triarikkal ker�lt szembe, �s fennakadtak a l�ndzs�kon. Maga Gerteryn is a halottak k�z�tt volt, lovass�ga pedig megfutott. Ez a k�t t�ny t�rv�nyszer�en a gall gyalogs�g meging�s�hoz, �s fejvesztett menek�l�s�hez vezetett. A r�maiak, k�l�n�sen a lovasok igen kitettek maguk�rt az �ld�z�s sor�n. Nem siker�lt mindenkit lem�sz�rolniuk ugyan, de annyira sz�tvert�k a gall sereget, hogy azt �sszeszedni m�g egyszer k�ptelens�g volt. �m nagy �rat fizettek �rte. A r�mai sereg a folyamatos �tk�zetek ut�n tal�n az eredeti l�tsz�m�nak a fel�t sem �rte el.

(Quintus Julius a menek�l� gallok �ld�z�se k�zben)

Amulius Julius a csat�ban bebizony�totta, hogy m�lt� apj�hoz, m�lt� a r�mai neveltet�s�hez. De milyen is volt ez a r�mai neveltet�s? A gyermekek nevel�se k�r�lbel�l 15 �ves korukig tartott. A c�l az volt, hogy a fi� j� polg�r �s apa, a le�ny pedig j� anya legyen. A fi�k a sz�let�s�k ut�ni kilencedik, a l�nyok a nyolcadik napon kaptak nevet. 7 �ves korukig mindk�t gyermeket az anyja nevelte, ezut�n viszont az anya tov�bbtan�totta le�ny�t a h�ztart�shoz sz�ks�ges fog�sokra, a fi� pedig az apja k�zvetlen nevel�se al� ker�lt. T�le tanulta meg az �r�s-olvas�st, sz�mol�st, gazd�lkod�st. Komoly gondot ford�tottak a testedz�sre, gyakorolt�k az �sz�st, fut�st, birk�z�st, s�lydob�st, v�v�st. Miut�n a fi�gyermek nagykor�v� v�lt, az apja a f�rumon be�ratta a polg�rok n�vjegyz�k�be. Ezut�n r�szt vehetett a nyilv�nos �letben. De az apai fels�bbs�g megmaradt, ellent�tben a le�ny testv�rrel, aki f�rjhezmenetele ut�n kiker�lt al�la.

Quintus mint az eddigiekb�l l�that� volt, nem tartozott a lass�, folyton v�dekez� hadvez�rek k�z�. Ennek legk�zelebbi jel�t akkor adta, mikor a m�r kor�bban eml�tett Windex gall vez�rt t�madta meg. Pontosabban nem �, hanem ezt a feladatot a fi�ra b�zta. A gall vez�r �s k�s�rete egy kis szorosn�l �llt, Narbo Martiust�l �szakkeletre. Egy velites csapatot �s egy hastatus manipulust k�ld�tt Windex h�t�ba, hogy ne tudjon elmenek�lni. Szemb�l pedig Amulius Julius t�madta meg egy �j�sz csapattal, �s egy hastatus manipulussal.

(Amulius Julius, Quintus Julius fia.)

Amulius Julius hib�zott. Nem vette figyelembe Windex tapasztalat�t. T�l k�zel ment hozz�, �s az el�l �ll� �j�szoknak nem volt idej�k a hastatusok m�g� vonulni. Ez miatt k�zi tus�ra k�nyszer�ltek, �s hi�ba seg�tettek nekik a hastatusok, a szinte v�dtelen �j�szok komoly vesztes�get szenvedtek. Az a velites �s hastatus, amelyek h�tulr�l t�madtak, t�l messze voltak, hi�ba futottak, nem �rhettek oda id�ben. Amulius, hogy hib�j�t j�v�tegye, k�s�ret�vel maga is a gallokra rontott. �gy egy�ttes er�vel siker�lt legy�rni a gallokat. Wendix gall vez�r az utols�k�nt esett el. Ha siker�lt volna �tvennie Gerterynt�l a gall sereg ir�ny�t�s�t, a r�maiak helyzete val�sz�n�leg tarthatatlann� v�lt volna.

(Windex gall hadvez�r)

Az �v els� fele a gallok sz�m�ra diplom�ciailag is felem�s volt. Azt ugyan meg tudt�k akad�lyozni, hogy a Julius csal�d sz�vets�gre l�pjen az ib�rekkel, de a kereskedelmi szerz�d�s megk�t�s�t, ami tulajdonk�ppen a k�vetj�r�s tal�n legfontosabb c�lkit�z�se lehetett, nem tudt�k. Mindez a k�vets�g vezet�j�nek, Herennius Postumiusnak volt k�sz�nhet�, aki az alkudoz�sok sor�n az ib�r fenyeget�z�sek ellen�re is szil�rdan k�pviselte a Juliusok �rdekeit.

A gall t�rzsek nem adt�k fel. M�g ez �v tel�n Tincommius kapit�ny ostrom al� vette Narbo Martiust. K�t neh�zfegyverzet� kardos, �s h�rom k�nny�fegyverzet� hadicsapattal rendelkezett. A sereg�n k�v�l m�g 6 csapatnyi gall er�r�l tudtak a r�maiak, amelyek szint�n a tartom�nyban tart�zkodtak. Ha ezek egyes�lnek Tincommius sereg�vel, a r�maiak kritikus helyzetbe ker�lnek. R�ad�sul Vibiushoz Segest�ba olyan h�rek �rkeztek, hogy Brenus a gall t�rzssz�vets�g vezet�je elhagyta �szak-It�li�t. Azt nem tudjuk, hogy ez ut�bbi inform�ci� eljutott-e Quintus Juliushoz. A r�gebbr�l fennmaradt cselekedetei alapj�n val�sz�n�s�thetj�k, hogy mindenk�ppen kit�madott volna. Mint ahogyan meg is tette.

Erre 263 nyar�n ker�lt sor. Az It�li�b�l �rkez� felment� sereg partra sz�llt, �s elindult a v�ros fel�. Azonban rosszul man�verezett, �s �gy a csat�ban nem tudott r�szt venni. Mannius Julius ennyivel rosszabb hadvez�r lett volna a t�bbi Juliushoz k�pest? Kor�nt sem. Quintusnak az �tk�zet ut�n az apj�hoz �rt besz�mol�j�ban felvetette, hogy ha a felment� sereget Mannius Julius vezeti, �s nem egy kapit�ny, akkor biztosan oda�rt volna az �tk�zethez. Mi lett Mannius Juliussal? Szinte bizonyosak lehet�nk benne, hogy � maga nem sz�llt partra, �s a haj�rajjal egyb�l visszautazott It�li�ba. Egyenl�re nem ker�lt napvil�gra olyan inform�ci�, amelyb�l kider�lne, hogy mikor indult, �s �rkezett vissza, de k�t �ven bel�l, mint az it�liai sereg parancsnokak�nt eml�tik. Ez a l�p�s lehet, hogy meger�s�tette It�lia v�delm�t egy j� k�pess�g�, nagy rem�nys�g� parancsnok szem�ly�ben, de Quintus Julius �gy l�tsz�mh�tr�nyba ker�lt.

Az el�bb eml�tett, Quintusnak Flavius Juliushoz �rt besz�mol�j�b�l nem der�l ki, hogy a kit�r�s megind�t�sakor tiszt�ban volt-e a seg�ts�g elmarad�s�val. Ha nem, akkor gyorsan cselekedett. Kett�osztotta sereg�t. Saj�t parancsnoks�ga alatt tartotta az �j�szokat, �s a k�t leger�sebb hastatus manipulust, �s a gall seregre ny�l� kapu m�g�tt foglalt �ll�st vel�k. A t�bbi egys�get a velitesekkel �s a tartom�nyban �l� gallok k�z�l toborzott hadicsapattal egy�tt fi�ra b�zta azzal, hogy egy oldals� kapun kivonulva vonja el a gall sereg figyelm�t a kapur�l. El�sz�r azonban le akarta cs�kkenteni a gall sereg f�l�ny�t, ez�rt az �j�szoknak a hozz�juk legk�zelebb �ll� balsz�rny l�v�s�t rendelte el. Az �j�szok - �ll�t�lag - az itt tart�zkod� neh�zfegyverzet� gyalogosoknak k�r�lbel�l a fel�t lenyilazt�k.

(Quintus Julius �j�szai l�vik a gall balsz�rnyat.)

Amulius Julius ez id� alatt az oldals� kapun kivonulva, hadrendbe �llt. El�l a velitesek, majd a gyalogs�g, �s h�tul � maga a lovass�ggal. Tincommius �szlelte a fel�j�k tart� sereget. Quintus m�r egyszer hasonl� taktik�val v�grehajtott egy kit�r�st. A gall parancsnok nem akart k�t t�z k�z� ker�lni. Quintus besz�mol�j�b�l legal�bbis erre lehet k�vetkeztetni, ugyanis abban az szerepel, hogy mind�sszesen egy hadicsapatot k�ld�tt el�sz�r Amulius ellen, a t�bbit a hely�n tartotta. A hadicsapat rohamot int�zett a velitesek ellen. �m el�j�k �rve beker�ltek a hastatusok pilumjainak hat�sugar�ba, �s a velites d�rd�k, valamint a pilumok visszavonul�sra k�nyszer�ttett�k �ket. Quintus kiemeli, hogy ez a visszavonul�s rendezett volt, nem pedig menek�l�s jelleg�.

(Itt m�g csak a k�nny� velites d�rd�k fogadj�k a gallokat.)

Amulius tov�bb nyomult el�re. A gallok tartani akart�k magukat ahhoz, hogy a v�rost szemmel tarts�k, ez�rt Tincommius a balsz�rny hadicsapat�t �s neh�z gyalogos�t a hely�n tartotta, a t�bbivel, k�zt�k a visszavonult hadicsapattal Amulius ellen indult. A gall csapatok nem egyszerre �rt�k el a r�mai arcvonalat, hanem egym�s ut�n. Most azonban az �len halad� gallok m�r nem h�tr�ltak meg a d�rd�k el�l, val�sz�n�leg az�rt, mert a t�bbi gall csapatot a h�tuk m�g�tt tudt�k. A velitesek nem tudtak id�ben h�trah�z�dni, ez�rt k�zelharcba voltak k�nytelenek bocs�tkozni. Amulius m�g a k�zitusa kialakul�sa el�tt �szlelte a probl�m�t, �s a zsoldos hadicsapatot a velitesek megseg�t�s�re k�ldte. �gy alig valamivel az ellens�g oda�r�se ut�n m�r meg is szil�rd�tott�k a v�delmet. Az els� hadicsapat fennakadt a r�mai sorokon. Elsz�molt�k magukat, a t�bbi gall csapat m�g h�tr�bb j�rt. A r�maiak jobbsz�rnya oldalba kapta a gallokat, �s a t�bbi gall meg�rkez�s�ig fel is morzsolt�k.

(Amulius seregteste k�nnyen felmorzsolta a gall hadicsapatot.)

Tincommius hib�t k�vetett el, mikor engedte a csapatokat egym�s ut�n t�madni. B�r az is lehet, hogy ismerve a gallok harci fegyelmezetlens�g�t, nem is k�rtek r� enged�lyt. Tincommiusnak a rohamban m�g r�sztvev� k�t csapata m�r nem volt akkora er�, hogy els�p�rje az eddigi r�szsikerekt�l lelkes r�mai csapatokat. Hatalmas adok-kapok kezd�d�tt, amelyben mindk�t vez�r kivette a r�sz�t. Amulius test�rs�ge a csata el�tti l�tsz�m egyharmad�ra cs�kkent. � maga is vesz�lybe ker�lt. �m j� �rz�kkel kivonta mag�t a k�zdelmekb�l. Tincommius ezt nem tehette meg. A gall balsz�rny l�tva t�rsaik neh�z helyzet�t elhagyta a hely�t, �s a seg�ts�g�kre sietett. Quintus csak erre v�rt. Mikor a gallok kell�en elt�volodtak a v�rost�l, ut�nuk vetettem mag�t. A r�mai hadvez�r j�csk�n megel�zte a hastatusait, de �gy is csak azut�n �rte utol �ket, miut�n azok m�r harcban �lltak Amulius csapataival. Tincommius nem tudta elker�lni, hogy k�t t�z k�z� ker�lj�n. Meg is lett ennek r�n�zve a szomor� k�vetkezm�nye, ugyanis harcosai nem b�rt�k a kett�s nyom�st, �s megfutottak. Az �ld�z�skor Amulius ism�t t�nylegesen bekapcsol�dott a harcba, �s apja test�rs�g�vel k�z�sen a menek�l� neh�zfegyverzet� gallok k�z�tt iszony� puszt�t�st v�gzett. Quintus besz�mol�ja szerint valamivel t�bb, mint k�t tucat gall tudott elmenek�lni. Tincommiusnak nem siker�lt, � a harct�ren maradt.

(Quintus Julius sikeres rohama az ellens�g h�t�ba, a gallok t�meges megfut�s�t okozta.)

Ez a csata igen figyelemre m�lt� abb�l a szempontb�l, hogy a gallok el�sz�r pr�b�ltak fegyelmezettek maradni, el�sz�r pr�b�ltak harc�szatilag feln�ni a r�maiakhoz. Ezt azonban megakad�lyozta a szok�sosnak mondhat� fegyelmezetlens�g. Olyannyira, hogy a szok�sos m�sz�rl�sba torkollott. A r�mai csapatok nem szenvedtek jelent�s vesztes�geket. �m az, hogy a gallok legal�bb megpr�b�ltak fegyelmezettebbek lenni, mint szoktak, int� jel. Quintus, aki a csata jelent�s r�sz�nek t�tlen szeml�l�je volt csup�n, j�l l�thatta mindezt, �s az apj�nak �rt besz�mol�j�ban figyelmeztet is r�.

(Tincommius hi�ba pr�b�lta meg fegyelemre b�rni a gall csapatokat.)

A csata ut�n az It�li�b�l �rkezett seg�ts�g bevonult a v�rosba. Quintus h�la az �j manipulusoknak �sszevonhatta egym�ssal a csat�k sor�n kiv�rzett, de tapasztalt manipulusait. �s a t�bbi, Tincommius sereg�n k�v�li gall csapat is elt�nt a v�ros k�rny�k�r�l. Megjelent viszont egy helyb�liekb�l �ll� rabl� horda k�zvetlen�l Narbo Martius mellett. A t�l folyam�n Quintus kit�madott r�juk, de azok nem fogadt�k el a kih�v�st, �s visszavonultak. Ez teljesen logikus l�p�s volt a r�sz�kr�l. Csak azt nem vett�k sz�m�t�sba, hogy a r�maiak ut�nuk mehetnek. Quintus az �jonnan �rkez�kre b�zta a rabl�kkal val� lesz�mol�st. Placus kapit�ny vezet�s�vel a gall zsoldos lovass�g, valamint k�t �jonnan �rkezett manipulus, az �j�szokkal meger�s�tve t�madott ki r�juk. A r�mai katona harci �rt�k�t j�l jellemzi, hogy b�r 100 f�vel kevesebben voltak, mint a rabl�k, a csata mint k�t egyenl� erej� had �sszecsap�sak�nt maradt meg a k�ztudatban.

Az �tk�zet egy erd�s, f�s ter�leten zajlott le. Placus a julius hadakn�l szok�s szerint el�sz�r az �j�szokkal l�vette ki a ny�lvessz�ket, melyek a vez�r �s paraszti k�s�rete k�z� csap�dtak be. A ny�lvessz�k kifogy�sa ut�n patt helyzet alakult ki. A rabl�k vez�re m�g �letben volt, �s a f�k k�z�tt m�g egy�b csapatok is bujk�ltak, melyeknek pontos hely�r�l �s erej�r�l nem tudtak semmit. Placus nem akarta a friss hastatusokat bele mas�roztatni a csapd�ba. Ez�rt �gy d�nt�tt, hogy a lovass�ggal balra elterel� hadm�veletbe kezd. A tr�kk bev�lt. A parasztok el�tt k�t hadicsapat jelent meg, �s fordult a lovass�g fel�. A rabl�k vez�re, Cogidobnus kapit�ny a legelemibb harc�szati szab�lyokkal sem lehetett tiszt�ban, k�l�nben nem t�rt volna ki a parasztjaival a hadicsapatok m�g�l, �s nem t�madta volna meg a lovass�got. Placus azonnal a gall balsz�rny ellen k�ldte a hastatusokat, m�g maga felvette a harcot a parasztokkal. A m�sik hadicsapat hi�ba sietett a hastatusok �ltal szorongatottak seg�ts�g�re, Placus hamar v�gzett a parasztokkal, Cogidobnus megfutott. A r�mai kapit�ny nem �ld�zte �ket, hanem h�tba t�madta a m�sik hadicsapatot. �ltal�nos lett a z�rzavar, �s a menek�l�s. Placus igaz�n elem�ben volt. F�rge gall lovasai a csata ut�n elhelyezett eml�kk�re �rtak szerint az �sszes rabl�t lev�gta menek�l�s k�zben, k�zt�k Cogidobnust is.

(A csata d�nt� pillanata: Cogidobnus Placus lovass�g�ra t�mad, k�zben a hastatusok megindulnak a rabl�k balsz�rnya ellen.)

K�r�lbel�l ezzel a csat�val egy id�ben siker�lt felvenni a kapcsolatot a germ�nokkal, �s az egyiptomiakkal. Mindk�t n�p hajland� volt sz�vets�get �s kereskedelmi k�tni a Julius csal�ddal. A germ�n kapcsolatnak a gallok elleni esetleges k�z�s fell�p�s �rdek�ben, m�g Egyiptommal ink�bb a gazdas�gi kapcsolatok er�s�d�se volt a f� c�lja.

A 263-as �v a nagy gy�zelmek mellett veres�get is hozott a Juliusoknak. A tengeri deb�t�l�s ugyanis nem a legjobban siker�lt. Augustus admir�lis h�rom k�t evez�soros haj�had�val megt�madta a gallok adriai flott�j�t. K�t egyenl� hader� csapott �ssze, de a gallok n�gy haj�raja kisebb, �s f�rg�bb haj�kb�l �llt. Augustus admir�lis veres�get szenvedett. Csak 262-ben mer�szkedett vissza, ekkor viszont a frissen felszerelt, Luca admir�lis �ltal parancsnokolt haj�rajjal k�z�sen m�r veres�get m�rtek a gall flott�ra. Luca admir�lis el�tt nyitva volt az �t Patavium kik�t�j�nek blok�dol�s�hoz, amit halad�ktalanul ki is haszn�lt. M�g �ppen belef�rt a szen�tus �ltal megszabott id�korl�tba. Ez�rt a szen�tus 1000 d�n�r jutalmat, �s elismer�s�t fejezte ki. Ha nem is k�nnyen, de a Juliusok biztos�tott�k az uralmukat az Adria �szaki vizein. A Juliusok haj�hada ekkor m�g csak a k�t evez�soros, �gynevezett bireme haj�kb�l �llt. A bireme egy kis g�lya volt a haj�orr�n v�g�sarkanty�val. Hajt�erej�t vitorla �s k�t sor evez� biztos�totta. Gyors, �s fordul�kony volt. �m a k�s�bb elavultt� v�lt a h�rom evez�soros Triremek mellett.

(Patavium kik�t�j�t siker�lt id�ben blok�d al� venni.)

A 262-es �v nem a sz�razf�ldi csat�k �ve volt. Narbonensis tartom�nyban nem tart�zkodtak gall csapatok. Ami seregmozg�s volt, az �szak-It�li�ban t�rt�nt. Az eg�sz azzal kezd�d�tt, hogy Vibius kiment a hat�rhoz �rtornyot �p�teni. A torony �p�t�se nem siker�lt, r�ad�sul a csak saj�t k�s�ret�vel l�v� korm�nyz�t k�t, n�l�n�l er�sebb gall csapat elv�gta Segest�t�l, �s a v�rost fenyegett�k. A r�maiak gyorsan lereag�lt�k a helyzetet. Mannius Julius vezet�s�vel er�s sereget ind�tottak �tnak, amely el�llta az utat a v�ros �s a gallok k�z�tt. Vibius pedig gall ter�letet �rintve, �s k�zben zsoldosokat toborozva a f�lsziget belseje fel� indult.

Diplom�ciailag is felem�s lett az �v. Egyfel�l a Szeleukida birodalommal, �s a tr�kokkal siker�lt sz�vets�get �s kereskedelmi egyezm�nyt k�tni, m�sfel�l a Szen�tus �s a Scipio csal�d hadi �llapotba ker�lt a punokkal, �gy a vel�k val� sz�vets�g megsz�nt.

A k�vetkez� �v viszont m�r mozgalmasabbra siker�lt. M�r az elej�n gondot okoztak a Narbo Martius k�rny�k�n porty�z� kisebb gall csapatok. Ez�rt Amulius Julius a h�rom �j hastatus manipulussal, a gall zsoldos lovass�ggal, �s az �j�szokkal tisztogat� hadj�ratba kezdett. El�sz�r Berdic �s Tasciovannus kapit�nyok alig 200 ember�t t�madta meg a v�rost�l d�lre. A k�t gall kapit�nynak nem maradt ideje egyes�teni a k�t porty�z� csapatot. Berdic embereit Amulius l�vetni kezdte az �j�szokkal. A kapit�ny, �s p�r gall lovasa holtan esett �ssze. Hadicsapata viszont elkeseredett t�mad�st int�zett a r�maiak ellen. �m a ny�lvessz�k, �s a pilumok megfutam�tott�k �ket, a gall zsoldos lovass�g pedig mindegy sz�lig lev�gta �ket. Tasciovannus neh�zfegyverzet� gyalogos csapata nem �rhetett oda id�ben, hogy seg�tsen. �m vad elsz�nts�ggal t�madtak a gall zsoldos lovass�g ir�ny�ba. �m �gy k�t t�z k�z� ker�ltek. Egyfel�l a lovass�g, m�sfel�l a hastatus manipulusok fogt�k hal�los szor�t�sba �ket, ahonnan senkinek sem volt menekv�se. Valami�rt fontos lehetett ez a gy�zelem a r�maiaknak, mert eml�khelyet �p�tettek a tisztelet�re.

(Tasciovannus gall kapit�ny csapat�t k�zre veszik a r�mai csapatok.)

De Amulius nem �llt meg. A k�zelben tart�zkodott m�g Enestinus gall kapit�ny egy hadicsapatb�l, �s egy neh�z fegyverzet� gyalogos csapatb�l �ll� serege. Amulius f�l�ny�nek tudat�ban, minden teket�ria n�lk�l megt�madta. A gallok egy dombh�ton �lltak fel, amire a r�maiaknak fel kellett kapaszkodni. Ezt k�nnyed�n megtehett�k, mert a gallok nem akad�lyozt�k meg �ket ebben. Mikor l�t�volba �rtek, a r�mai �j�szok t�z al� vett�k a neh�zgyalogos csapatot, amire egy ellent�mad�ssal v�laszoltak. �m a ny�lvessz�k �s a pilumok menek�l�sre k�nyszer�ttett�k a neh�z gyalogosokat. A r�maiak nem �ld�zt�k �ket. T�volabb a menek�l� gallok �sszeszedt�k magukat, �s �jabb rohamra indultak. Az eredm�ny ism�t kudarc lett. Most m�r v�gleg megfutottak a neh�z gyalogosok. Amulius jobbra kit�rt, hogy az �ld�z�s�kh�z kedvez�bb kiindul�si poz�ci�t foglalhasson el. De az �ld�z�sr�l le kellett mondania, mert Enestinus kapit�ny hadicsapat�val megrohamozta a k�s�ret�t. Ez�ltal viszont a gall zsoldos lovass�g akad�lytalanul a neh�zgyalogosok ut�n vethette mag�t. Amulius r�sen volt, �s gyalogs�g�t a fel� rohamoz� hadicsapat oldal�ba vez�nyelte. A k�zdelem r�vid volt. A galloknak es�ly�k sem volt. �s mire Amulius�k Enestinust �s hadicsapat�nak tagjait mind egy sz�lig lev�gt�k, addigra a neh�zgyalogosok sorsa is beteljesedett a honfit�rsaik �ltal.

(Enestinus hadicsapata megfutott. A t�volban a gall zsoldos lovass�g m�r v�gzett a neh�zgyalogs�ggal.)

Az �v v�g�re �szak-It�li�ban Vibius neh�z helyzetbe ker�lt. A gallok er�sen besz�k�tett�k a mozg�si lehet�s�g�t. Az �ld�z�i miatt nem t�rhetett vissza Segest�ba, egy m�sik er�s gall sereg pedig el�llta Arretium fel� az utat. Csak tov�bb a hat�r ment�n, Arminium ir�ny�ba menek�lhetett. A m�sik lehet�s�g a t�borba sz�ll�s, �s ott �tv�szelni a neh�z id�ket. Ez ut�bbi el�gg� kock�zatos megold�s, figyelembe v�ve az er�s gall katonai jelenl�tet a t�rs�gben.

(Vibius Juliust neh�z helyzetbe hozt�k a gallok.)

Vibius a szorult helyzet�b�l 261 v�g�n ker�lt ki. Ekkor Mannius a gallok h�t�ba ker�lve, megt�madta Ambiorix kapit�ny fele akkora sereg�t. Mannius el�re �ll�totta k�t velites alakulat�t, majd ut�na k�t sorban a hastatusokat, �ket a lovass�g, majd egy hadicsapat k�vette. Ez ut�bbi val�sz�n�leg, mintegy v�gs� had�szati tartal�kot k�pezett, �s az esetlegesen az arcvonalat megker�lni sz�nd�koz� gallok feltart�ztat�s�ra szolg�lt. Vagy csak nem akart, vagy nem mert gallt gallra usz�tani. . . Egy biztos. �szak-It�lia f�ldj�n m�g nem �llt egym�ssal szemben k�t ekkora r�mai �s gall sereg.

(Mannius Julius m�lys�gben �llt fel.)

Mannius a z�rt hadrendet fenntartva indult meg a gall sereg fel�. A gall sereg tan�cstalan volt. A velitesek d�rd�i el�l kit�rve visszavonul�st kezdett. Val�sz�n�leg azt a c�lt szolg�lta ez a man�ver, hogy Mannius sereg�nek z�rt hadrendje felbomoljon. Erre abb�l k�vetkeztethet�nk, hogy amikor a r�mai sereg tov�bbra is rendezetten nyomult el�re, akkor a gallok felhagyva eredeti sz�nd�kukat, visszafordultak, �s �jra harci poz�ci�t vettek fel. M�ghozz� el�g k�zel a r�mai sereghez, amit Mannius azonnal meg�ll�tott. A k�zels�get j�l p�ld�zza, hogy a jobb sz�rnyon �ll� hastatusok pilumjai el�rt�k a gall balsz�rnyon �ll� csapatokat. A gall balsz�rny sz�le egy�bk�nt t�lny�lt a r�mai arcvonalon, ez�rt Mannius feljebb �s jobbra vez�nyelte a hadicsapatot.

(A gall sereg �jra felfejl�d�se, amely ut�n a balsz�rnya t�lny�lt a r�mai arcvonalon.)

De ezen a napon nem lettek v�resek a gall zsoldosok fegyverei. Nem ker�lt sor k�zelharcra. Miut�n a gallok l�tt�k, hogy nem tudnak mit kezdeni a r�maiakkal, megkezdt�k az elvonul�st. Mannius �vatos volt, ez�rt csak azut�n indult meg ut�nuk, hogy a gallok lovass�ga m�r nem fog visszafordulni. Mannius tal�n t�l �vatos is volt. A h�tul fel�ll�tott lovass�ga el�g k�s�n �rte utol a gyalogosokat. Csak a k�t utols� csapatot tudta megsemmis�teni. A gall sereg viszont elker�lte a megsemmis�t�st. Mondjuk ments�g�re sz�lhat, hogy �ll�t�lag a gallok elvonul�sa meglehet�sen rendben zajlott. De a l�nyeg, hogy Vibius kiszabadult szorult helyzet�b�l. �tadta Manniusnak a k�t gall hadicsapat�t, majd elindult haza azon az �ton, amelyiken annyira megkergett�k kor�bban. �tk�zben nem hagyta ki a lehet�s�get, hogy a hat�ron l�tes�tsen egy �rtornyot.

(Mannius Julius tal�n egy kicsit t�lzott �vatoss�ga miatt a gall sereg elker�lte a megsemmis�t�st.)

Ugyan ebben az �vben Amulius Julius megtiszt�totta Narbonensist a gallokt�l. Az utols� kis gall sereg, amely k�t csapatb�l �llt mind�ssze, l�tsz�lag felv�llalta a csat�t, �m a r�mai sereg k�zeledt�re visszavonul�t f�jt, �s Amulius hi�ba rohant el�re a lovass�ggal, nem �rhette �ket utol. Ezut�n sereg�t visszak�ldte apj�hoz Narbo Martiusba, � maga pedig tov�bb ment, �s a Pireneusok l�b�n�l egy �rhelyet l�tes�tett, amely a h�g�t tartotta szemmel. Ezut�n � maga is �t kelt a h�g�n, �s felfogadott egy ib�r paritty�s csapatot, az �j�szokat kieg�sz�tend�.

Az �vre a koron�t Augustus admir�lis tette fel, aki a marad�k gall flott�t harcra b�rva megsemmis�tette azt, �s ezzel r�mai hegem�ni�t hozott l�tre az Adri�n.

(Augustus admir�lis megsemmis�tette a marad�k gall flott�t, �s ezzel el�rte, hogy az Adri�n csak r�mai haj� legyen.)

�s ez volt az az �v, amikor Gaius Scriptorius Lucius Julius szolg�lat�ba �llt, mint titk�r, �s els� t�nyked�se sor�n feljegyezte, hogy munkaad�ja igen �rdekl�dik a k�mek alkalmaz�sa ir�nt, �s bizalmasait ilyen emberek felkutat�s�ra, beszerz�s�re utas�totta. A beszervezett k�mek szem�ly�t �ll�t�sa szerint � maga sem ismerte, Lucius annyira bizalmasan kezelte a dolgot. Mag�r�l, Gaius Scriptoriusr�l nem sokat tudunk. Az eml�kiratait csak a Juliusokhoz val� csatlakoz�sa ut�n kezdte el �rni. Ebben alig p�r sz�val eml�ti csak sz�rmaz�s�t:

Mint fiatal plebeljus nem sok j�ra sz�m�thattam R�m�ban, ahol csak �gy hemzsegtek a szen�torok k�r�l az �rnokok, titk�rok, ez�rt felkerekedtem, �s Arminiumban, Lucius Julius korm�nyz�n�l k�rtem, �s kaptam munk�t.

A k�s�bbiek sor�n el�g sokat fogok hivatkozni erre a fiatalemberre. B�r Juliusokr�l �rt munk�ja itt-ott hi�nyos, �s n�hol egy kicsit elfogult, de megfelel� sz�r�n kereszt�l m�gis alkalmas lehet arra, hogy e rendk�v�li csal�d tetteinek mozgat�rug�it meg�rthess�k.

A Juliusok ekkor m�g nem sejtett�k, hogy ez egy laza �v, egy laza id�szak volt. . .