Julius csal�d t�rt�nete - I. fejezet
		A kezdetek (A Julius csal�d Kr.e. 270-ben) A Julius csal�d t�rt�nelmi felemelked�s�t Krisztus el�tt (Kr.e.) 270-t�l sz�m�tjuk. Ekkor kapta meg Flavius Julius haszn�latra a szen�tust�l Etruria �s Umbria vid�keit, Arretium �s Arminium k�zpontokkal. Flavius Julius 47 �ves volt ekkor, de h�rom feln�tt fi�ra, a 31 �ves Luciusra, a 29 �ves Quintusra, �s a 28 �ves Vibiusra sz�m�thatott. A csal�d sz�m�ra a szen�tus �ltal�noss�gban R�ma �szaki hat�rainak �rz�s�t, a gall t�rzsek szemmel tart�s�t, a bet�r�seik megakad�lyoz�s�t, �s a r�mai f�ldek lehet�s�g szerinti kiterjeszt�s�t szabta feladatul cser�be a k�t tartom�ny feletti ellen�rz�s �tenged�s��rt. Etruria etruszk sz�ll�ster�let volt, eredetileg. Kr.e. mintegy 1000 �vvel jelentek meg It�li�ban. �k magukat razenn�knak nevezt�k. Az etruszk kifejez�s a r�maiakt�l sz�rmazik. Igen jelent�s szinten �lltak a k�zm�vess�gben, �rc megmunk�l�sban, �p�t�szetben. Ez ut�bbi g�r�g hat�sr�l �rulkodik. Sok mindent �k k�zvet�tettek els�k�nt R�m�nak a g�r�g vil�gb�l. A Tarquiniusok tr�nra emel�s�vel R�m�ban etruszk befoly�s alakult ki, ami az utols� kir�ly Kr.e. 509-ben t�rt�nt el�z�s�vel sz�nt meg. De az Etruszkok els� t�rt�nelmi m�rt�kkel is jelent�s kudarca Veii Kr.e. 396-ban t�rt�nt eleste volt. A Kr.e. 346-t�l 290-ig tart� samnis h�bor�kban az etruszkok a samnisok mell� �lltak a r�maiak ellen. Az etruszkok t�bbsz�r is veres�get szenvedtek. A h�bor�t elvesztett�k, b�kek�t�sre k�nyszer�ltek. Etruria egy r�sze r�mai befoly�s al� ker�lt. A v�gs� csap�st tulajdonk�ppen egy bels� villong�s okozta. Arretium etruszk v�rosa R�ma h�ve volt. Az ellens�ges �rz�let� etruszkok, �s gall sz�vets�geseik ostrom al� fogt�k. R�ma nem t�rhette. Az els� k�t sereget legy�zt�k. A harmadik sereggel az ellens�g h�torsz�g�ba ker�lt Publius Cornelius Dolabella, �s ott fosztogatott. Konzul t�rsa, Gnaeus Domitius Calvinus pedig megt�madta az egyes�lt etruszk-gall sereget, �s Kr.e. 283-ban a Vadimonius t� mellett megsemmis�tette. A veres�g ut�n m�r nem b�rtak az etruszkok komoly ellen�ll�st kifejteni, �s Etruria teljesen r�mai uralom al� ker�lt. A Vadimonius t� k�l�n�sen szerencs�tlen hely az etruszk t�rt�nelemben, mert szint�n itt, 27 �vvel kor�bban, a samnis h�bor�k alatt egyszer m�r veres�get szenvedtek. Umbri�ban pedig az umberek laktak. B�r nem vetekedhettek az etruszkokkal, de egy id�ben �k is jelent�s n�pnek sz�m�tottak. Sz�ll�ster�let�k a P� foly�t�l It�lia keleti r�sz�n a Pargano hegyfokig h�z�dott, de m�g Etruria egy r�sz�t is a fel�gyelet�k al� tudt�k vonni. Azonban vissza kellett h�z�djanak a Umbri�ba. �m m�g ezt a tartom�nyt sem tudt�k megv�deni, mert a gallok a tengermell�ki r�szt elvett�k t�l�k, �s a Tiberis, valamint az Appenninek keleti lejt�je k�z� szorultak vissza. A IV. sz�zad v�g�n t�bbsz�r veres�get szenvedtek a r�maiakt�l, m�g v�g�l a Kr.e. 298-ban a samnis h�bor�k keret�ben lezajlott Sentinumi csat�ban v�gs� veres�get szenvedtek, �s beh�doltak, majd lassan ellatinosodtak. A szen�tus figyelm�t nem ker�lte el a szinte v�dtelen Liguria, amely Eturi�t�l �szakra ter�lt el. Nem tartozott It�lia fejlett ter�letei k�z�. Lak�i, a ligurok nem voltak gallok, igaz�b�l nem tudhatjuk biztosan milyen eredet� n�p. Igaz�b�l alig valamit tudunk r�luk a nev�k�n k�v�l. Hossz� haj� ligurokk�nt emlegett�k �ket, �s nagy testi er�t tulajdon�tottak nekik. �ll�t�lag barmokat tartottak, �s abb�l �ltek. Ter�let�k mindk�t n�p sz�m�ra strat�giailag fontos lett. Ha a gallok elfoglalj�k, akkor R�m�hoz k�zel hozhatnak l�tre tenger�szeti t�maszpontot, �s ez nagyban vesz�lyeztetn� a partvid�ket, �s a haj�z�st. Ezt a szen�tus nem engedhette meg, ez�rt utas�totta Flaviust, hogy foglalja el, �s v�dje meg Liguri�t, miel�tt a gallok tenn�k r� a kez�ket. Flavius Julius az eturiai Arretiumot jel�lte ki a csal�d sz�khely�nek, ami teljesen logikus l�p�s, ha belegondolunk, hogy milyen szerepet j�tszott a v�ros a tartom�ny megh�d�t�s�ban. Legid�sebb fi�ra, Luciusra b�zta a tartom�ny korm�nyz�s�t. Lucius m�g abban a sz�l�i kegyben is r�szes�lt, hogy apja politikai �r�k�s�nek jel�lte ki. (Arretium f�tere, a korm�nyz�i h�zzal Kr.e. 270-ben) Flavius Umbri�t Quintus fi�nak fel�gyelet�re hagyta. Fiainak azt az utas�t�st adta, hogy fejlessz�k fel a tartom�nyok gazdas�g�t, �s kezdjenek csapatokat toborozni a gall bet�r�sek elh�r�t�s�ra. A csal�df� biztos volt benne, hogy ezek a bet�r�sek nem v�ratnak sok�ig magukra. Lelke m�ly�n ezt nem is b�nta, hiszen a Juliusok gall ut�lata k�zismert volt R�m�ban. K�l�n�sen, mi�ta Flavius Julius nagyapj�t a gallok megvak�tott�k. Ez a gy�l�let komoly s�llyal eset latba, mikor a csal�dot az �szaki hat�rok v�delm�vel megb�zt�k. Flavius azonban nem volt t�relmetlen alkat. Megfontolts�ga j�l megf�rt a gy�l�lettel, �s a k�t tulajdons�g �gy kieg�sz�tve egym�st m�g alkalmasabb� tette a szen�tust�l kapott feladat�ra. B�lcsess�g�nek tan� jel�t adta, amikor k�ld�tts�get menesztett Sextus Antonio vezet�s�vel a gallokhoz. A k�vetj�r�s c�lja az volt, hogy diplom�ciai eszk�z�kkel b�kess�gre b�rja a gallokat, am�g Ligura R�ma fennhat�s�ga al� nem ker�l, illetve am�g a csal�d meg nem er�s�ti a poz�ci�it. Miut�n a csal�df� mindent megtett a tartom�nyai nyugalm��rt, �s a h�torsz�ga v�delm��rt, Vibius fi�val egyetemben harcba sz�llt, �s a ligur f�v�ros, Segesta mellett termett a had�val. A v�ros megnevez�s ironikus lehet egy olyan telep�l�s eset�ben, amelyik m�g egy gyenge fapal�nkot sem tudhatott mag��nak. Segesta ink�bb t�nt a r�maiak szem�ben egy lank�s dombon �ll� falunak, mint tartom�nyi k�zpontnak. Flavius a sereg�vel eg�szen k�zel menetelt a telep�l�shez. Innen a k�s�ret�vel a telep�l�s dombj�ra felkapatott, hogy a ligur hader�t felder�tse. Azt figyelte meg, hogy mind�ssze egy hadicsapat, �s egy felfegyverzett parasztokb�l �ll� csapat �ll vele szemben a f�t�ren. Flavius felrendelte az �j�sz manipulust, hogy a ligurokat megritk�tsa. A telep�l�s m�ret�r�l sok mindent el�rul az, hogy az �j�szok a sz�l�r�l be tudtak l�ni a f�t�rre. A nyilak f�k�nt a szinten teljesen v�dtelen parasztok k�z�tt okoztak vesztes�get, de szedtek �ldozatokat a hadicsapatb�l is. A nyilak elfogy�sa ut�n Flavius visszak�ldte az �j�szokat a sereg m�g�, �s a harcra rendelte a velites manipulust. �k d�rd�kat dob�ltak az ellens�gre. Nekik m�r k�zelebb kellett menni�k a ligurokhoz, de azok nem t�madtak ki r�juk, persze hi�ba is tett�k volna, a velitesek k�nnyed�n ki tudtak t�rni a gyalogos csapatok el�l. A Velites d�rd�k a fel�re cs�kkentett�k a hadicsapat l�tsz�m�t, a paraszti egys�gb�l pedig alig maradtak. A d�rd�k elfogy�sa ut�n a ligurok k�zvetlenebb t�mad�st v�rtak. Csakhogy Flavius nem sz�nd�kozott vesztes�get szenvedni. M�g a velitesek akci�ja alatt kiv�lasztott h�rom hastatus manipulust, �s a velitesek kivon�sa ut�n 3 oldalr�l k�zel�tette meg a f�teret. De nem k�ldte k�zitus�ra �ket, hanem a pilumok eldob�s�ra adott utas�t�st. A h�rom fel�l �rkez� hal�l ellen semmit sem tehettek a ligurok. A harmadik sorozat ut�n m�r csak halottak maradtak a f�t�ren. Flavius el�rte c�lj�t, vesztes�g n�lk�l foglalta el Liguri�t. A gy�zelmet a szen�tus egy k�tevez�ssoros haj�rajjal jutalmazta, illetve Flavius parancsnoki h�rneve n�vekedett. (Segesta f�tere az elesett ligurok holttesteivel a csata utols� pillanat�ban.) A csal�df�t azonban nem r�szeg�tette meg a siker. Nem rendezett v�rf�rd�t, a lakoss�got nem adta el rabszolg�nak, hanem csak sereg�vel megsz�llta a v�rost, �s azonnal korm�nyz�i h�zat kezdett �p�tetni, jelezve ezzel, hogy a r�mai jelenl�t �s k�zigazgat�s tart�san Ligur�ban akar maradni. Flavius ezen rendelkez�sei arra voltak hivatottak, hogy a ligur n�ppel �reztesse: a gallokkal csak rosszabbul j�rtak volna. Kik voltak h�t ezek a gallok, akikkel rosszabbul j�rhattak volna? A gallok a kelt�k legkiv�l�bb t�rzseit alkott�k; Galli�ba val� bev�ndorl�suk ideje bizonytalan. A Pireneusok egyn�mely vid�k�t �s a tengeri Alpok kiv�tel�vel az eg�sz ter�letet elfoglalt�k. Laza t�rzssz�vets�gben �ltek. A term�keny talajon hamar elszaporodtak, s ez�rt m�r Kr. e. 400 k�r�l kiv�ndoroltak eg�sz t�rzsek, csapatok Fels�-It�li�ba, hol a P� v�lgy�t �s Umbria egy r�sz�t megh�d�tott�k. Kr.e. 390-ben m�g R�ma v�ros�t is felperzselt�k, de a fellegv�rat nem tudt�k elfoglalni. Papjaik, a druid�k, egyszerre b�r�i, tan�t�i, k�lt�i is a n�pnek. A vall�suk b�lv�nyoz� sok istenhit� volt, ember�ldozatokkal �sszek�tve. �ltal�ban rabszolg�k, hadifoglyok voltak az �ldozatok, de szabad ember is felaj�nlhatta mag�t a druid�k sz�m�ra. A gallok �rtettek a vaseszk�z�k k�sz�t�s�hez, a bearanyoz�s, ez�st�z�s mesters�g�hez. M�r Segesta ostroma ut�n t�rt�nt, hogy Sextus Antonio a hat�ron tal�lkozott a sabisi Senaculus gall k�vettel. A k�t k�vet t�rgyal�sba bocs�tkozott egym�ssal. A t�rgyal�sok nem v�rt eredm�nnyel z�rultak. Siker�lt sz�vets�get �s kereskedelmi egyezm�nyt k�tni, valamint a gallok v�llalt�k, hogy t�rk�p inform�ci��rt cser�be egy �vig f�l�vente 1100 d�n�rt fizetnek. Sz�ks�g is lesz erre a p�nzre �s a nyugalomra, ugyanis a szen�tus a gyors liguriai siker ut�n egy l�nyegesen nehezebb feladatot szabott ki. Legk�s�bb 265 nyar�n a gall tulajdonban l�v� Narbonensis tartom�nyt kellett elfoglalni, amely ebben az id�ben a gallok egyetlen tengerparti tartom�nya volt a F�ldk�zi tengeren, lesz�m�tva az It�lia �szakkeleti r�sz�n l�v� Venetiat. Ez ut�bbi sz�razf�ld�n sokkal k�zelebb tal�lhat� R�m�hoz, de tengeren az eg�sz It�liai f�lszigetet k�rbe kellene haj�zni, hogy az �r�k V�roshoz jussanak. (Narbonensisnek, �s k�zpontj�nak, Narbo Martiusnak f�ldrajzi elhelyezked�se Liguri�hoz viszony�tva. A k�p jobb sz�l�n Arretium kik�t�je l�that�.) Flavius Julius 270 tel�n �tadta Vibius fi�nak Liguria ir�ny�t�s�t, �s Arretiumba t�vozott, hogy onnan ir�ny�tsa a hadi k�sz�l�d�st. Itt �tvette Luciust�l a tartom�ny igazgat�s�t, �t pedig tov�bb k�ldte, hogy v�ltsa le Qiuntust Arminiumban. A csal�df� Quintust fi�t jel�lte ki az exped�ci�s had vezet�s�re. Flavius tov�bbfolytatta a gazdas�gi er�s�t�s politik�j�t, illetve Eturi�ban hastatus manipulusok k�pz�s�t kezdte meg. A h�bor�ra k�sz�l�d�s jegy�ben Liguri�ban �th�l�zatot �p�tettek ki, illetve Segesta fa pal�nkot kapott. Egy haj�raj pedig Narbonensis partvid�k�re haj�zott felder�t�s c�lj�b�l. �tk�zben azt tapasztalta a haj�raj parancsnoka, hogy egy sereg ostromolja Transalpin Gallia k�zpontj�t, Massili�t. A sereg nemzetis�g�t nem tudta ugyan meghat�rozni, de �rtes�tette Flaviust, aki gall beavatkoz�st k�vetkeztetett ki. Tal�n Liguria lett volna a k�vetkez�, ha nem l�ptek volna id�ben. Vibius Julius bizony�tani akarta, hogy odafigyel a gondj�ra b�zott tartom�nyra. Egy kisebb �ton�ll� seregr�l kapott jelent�st. Elhat�rozta, hogy cs�r�j�ban folytja el a bandit�k fosztogat�si kedv�t. Az apja �ltal n�la hagyott seregb�l kiv�lasztott h�rom hastatus, �s egy-egy �j�sz illetve velites manipulust, �s a bandit�k ellen vonult. Segesta bev�tel�n�l t�tlenkednie kellett, most esetleg bizony�that. (Vibius Julius els� csat�j�nak helysz�ne, �s a k�t had er�viszonya.) Vibius-szal szemben mind�ssze egy hadicsapat �llt. A gy�zelem nem lehetett k�rd�ses, a c�l csak az lehetett, hogy ez a gy�zelem vesztes�g n�lk�l t�rt�njen. A hadicsapat rohanva igyekezett egy erd�sebb ter�let fel�. Vibius att�l f�lve, hogy elfutnak el�le csata n�lk�l a sereg�t rohanva k�ldte a bandit�k ut�n. A hadicsapat meg�llt, �s szembefordult a r�maiakkal. Vibius is azonnal meg�llt. Az �j�szoknak adott parancsot a csata megkezd�s�re. Mikor a ny�lvessz�k elfogytak, a velitesek d�rd�it dobatta az �ton�ll�kra. Az �ton�ll�k mindezt t�rt�k, mert hi�ba is t�madta volna a konnyebben mozg� r�maiakra. A hadicsapat h�romnegyede elesett, mire a velitesek is h�tr�bb lettek vonva. Egy hastatus manipulus vette �t a hely�ket.. a Bandit�k most rem�nykedhettek benne, hogy legal�bb p�r r�mait magukkal vihetnek a m�svil�gra. Elhat�roz�sukat azonban pillanatok alatt k�dd� v�ltoztatta a hastatusok pilum es�je. Az �ton�ll�k megt�rtek, �s menek�l�re fogt�k a dolgot. De hi�ba. Sorsukat Vibius �s test�rs�ge teljes�tette be. Siker�lt el�rni a c�lt, az �ton�ll�k vesztes�g n�lk�li legy�z�s�t. Vibiusnak siker�lt megval�s�tani a ny�lt mez�n apja segestai taktik�j�t. Liguria n�pe a megn�vekedett parancsnoki h�rnev� korm�nyz�ja gy�zelm�nek eml�k�re a csatat�ren eml�khelyet �p�tett. (Vibius Julius els� �n�ll� csat�j�nak v�geredm�nye, manipulusokra lebontva.) Flavius Julius b�r �r�lt fia gy�zelm�nek, �s a hadi k�sz�l�d�s is sok energi�j�t lek�t�tte, m�gis szak�tott id�t arra, hogy az egy�b r�mai h�zak esem�nyeit nyomon k�vesse. �gy tudta meg, hogy a Szen�tus, a Brutusok �s a Scipi�k h�bor�ba keveredtek a g�r�g v�ros�llamokkal. A Juliusokat egyenl�re nem �rintette ez a h�bor�, de Flavius Julius nem is akart r�szt venni benne. El�g feladat nekik a gall k�rd�s, de am�gy sem akarta t�mogatni a t�bbi r�mai csal�dot a gazdag g�r�g v�rosok leszak�t�s�ban, mert csal�dja annak haszn�b�l val�sz�n�leg �gy sem r�szesedne. Persze, ha a szen�tus ezt akarn�, akkor igen. De mag�t�l, �nk�nt nem. Mindazon�ltal Flavius �gy �rezte, hogy ideje a nemzetk�zi politika szintj�re emelni a csal�dot. Ez�rt 268 tel�n Herennius Postumius vezet�s�vel egy haj�rajon k�vets�get ind�tott. Feladatul a pun, numida �s ib�r n�pekkel val� sz�vets�g, illetve kereskedelmi szerz�d�sek k�t�s�t ir�nyozta el�.